A Web 2.0 eszközök közül a gondolattérképeket készítő mindmeister.com oldalt választottam elsőként. Ez egy olyan honlap, ahol a különböző, tanulásmódszertannal foglalkozó képzések által kedvelt gondolattérképeket készíthetjük el aránylag egyszerűen. Előnye, hogy digitális formában készül, elküldhető a diáknak, de ha arra van szükség, képként vagy pdf formátumban is elmenthető, kinyomtatható. A diákok szívesen tanulnak gondolattérképről, mert színezhető, logikai kapcsolatok jeleníthetők meg rajta. A program arra is alkalmas, hogy megosszam az elkészült térképet másokkal, és jogot adjak a térkép további alakítására.
Az idegen nyelvek, így az olasz nyelv tanításában is jól alkalmazható módszer a gondolattérkép, akár egy téma bevezetésekor a már ismert szavak, kifejezések, nyelvtani egységek összegyűjtéséhez, összefoglaláskor pedig a megszerzett új és régi ismeretek rendszerezéséhez használható remekül. Ez a módszer jól alkalmazható frontális osztálymunkában, mert így igazi gondolatdömping is elkápráztathat bennünket. Használható csoportmunkában is, ahol utána meg lehet vitatni, melyik csoport milyen eredményre jutott.
A másik általam választott Web 2.0 eszköz a VoiceThread, egy képmesélő program. Ennek a honlapnak a segítségével képeket lehet sorbarendezni. Annyival több, mint pl. a Power Point, hogy ezeket a képsorokat megosztva kommentálhatóvá tehetjük. A képekhez gondolatok fűzhetők, akár írásban, akár hanggal, akár videó formájában.
Ez az eszköz is, mint az előző nagyon jól használható az idegen nyelvek tanításában. A képi hatások mindig motiválják a diákokat, olyan szinten erősítik a motivációt, amit néhány szó nem érhet el. A színek, a formák, a felismerhető szituációk hatására könnyebben mondják el, írják le véleményüket, könnyebben jutnak eszükbe az adott témakörhöz tartozó gondolatok. A mai diákokra gyakran jellemző a fantázia hiánya, ha tanulásról van szó. Sokszor találkoztam már azzal ajelenséggel, hogy azért írnak rövid fogalmazást (vagy egyáltalán nem írnak semmit), mert nem jutott eszükbe több. Amikor viszont megemlítem, hogy ez is, az is odatartozik, akkor jön a "tényleg!" felismerés. A képi ingerek ezt a "tanulási fantáziátlanság" jelenséget küszöbölhetik ki. A képmesélés jó módszer lehet a megértés mélyítésére, ha én mesélek a képekhez, de fejleszthető vele az önálló tanulási képesség (házi feladatként otthon is elérhetik az interneten, ha megosztom a feladatot). Amennyiben az órán lehetőség van rá, vagy akár házi feladatként is a csoportos munka, az együttműködés készségét is fejleszthetem.
Úgy gondolom, hogy mindkét eszköz feltételez némi jártasságot a számítástechnika világában, de diákjaink manapság ezeket a programokat könnyebben kezelik, mint mi, tanárok.
Az idegen nyelvek, így az olasz nyelv tanításában is jól alkalmazható módszer a gondolattérkép, akár egy téma bevezetésekor a már ismert szavak, kifejezések, nyelvtani egységek összegyűjtéséhez, összefoglaláskor pedig a megszerzett új és régi ismeretek rendszerezéséhez használható remekül. Ez a módszer jól alkalmazható frontális osztálymunkában, mert így igazi gondolatdömping is elkápráztathat bennünket. Használható csoportmunkában is, ahol utána meg lehet vitatni, melyik csoport milyen eredményre jutott.
A másik általam választott Web 2.0 eszköz a VoiceThread, egy képmesélő program. Ennek a honlapnak a segítségével képeket lehet sorbarendezni. Annyival több, mint pl. a Power Point, hogy ezeket a képsorokat megosztva kommentálhatóvá tehetjük. A képekhez gondolatok fűzhetők, akár írásban, akár hanggal, akár videó formájában.
Ez az eszköz is, mint az előző nagyon jól használható az idegen nyelvek tanításában. A képi hatások mindig motiválják a diákokat, olyan szinten erősítik a motivációt, amit néhány szó nem érhet el. A színek, a formák, a felismerhető szituációk hatására könnyebben mondják el, írják le véleményüket, könnyebben jutnak eszükbe az adott témakörhöz tartozó gondolatok. A mai diákokra gyakran jellemző a fantázia hiánya, ha tanulásról van szó. Sokszor találkoztam már azzal ajelenséggel, hogy azért írnak rövid fogalmazást (vagy egyáltalán nem írnak semmit), mert nem jutott eszükbe több. Amikor viszont megemlítem, hogy ez is, az is odatartozik, akkor jön a "tényleg!" felismerés. A képi ingerek ezt a "tanulási fantáziátlanság" jelenséget küszöbölhetik ki. A képmesélés jó módszer lehet a megértés mélyítésére, ha én mesélek a képekhez, de fejleszthető vele az önálló tanulási képesség (házi feladatként otthon is elérhetik az interneten, ha megosztom a feladatot). Amennyiben az órán lehetőség van rá, vagy akár házi feladatként is a csoportos munka, az együttműködés készségét is fejleszthetem.
Úgy gondolom, hogy mindkét eszköz feltételez némi jártasságot a számítástechnika világában, de diákjaink manapság ezeket a programokat könnyebben kezelik, mint mi, tanárok.
Ezekkel az eszközökkel egyetlen probléma van; a technikai háttér. Hiába szeretnénk mi, nyelvtanárok gyakran alkalmazni olyan eszközöket, melyek látványosak, ötletesek, és segítenék is a munkánkat. leht, jobban tudnánk motiválni diákjainkat, akik szinte észrevétlenül többet dolgoznának, mint általában, csak mert a "NETen" dolgozhatnak. A szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre. A számítógépes termekben informatika órák folynak, kevés az interaktív tábla, amin legalább szemléltetni lehetne, így pedig jórészt szép álomnak tűnik mindez.
Szerencsére az órarendbe igyekeznek legalább egy-egy nyelvi órát becsempészni informatikaterembe, és így néha kipróbálhatjuk magunkat. Remélem, erre a jövőben - új ismereteink birtokában - még több esély nyílik majd.
Szerencsére az órarendbe igyekeznek legalább egy-egy nyelvi órát becsempészni informatikaterembe, és így néha kipróbálhatjuk magunkat. Remélem, erre a jövőben - új ismereteink birtokában - még több esély nyílik majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése