Ebben a modulban érzésem szerint az volt a legfontosabb, hogy megismerkedjünk az e-learninges tanulás felületével, a keretrendszerrel, és megtanuljuk, hogyan szerezzük meg azokat az információkat, melyekkel a feladataink teljesíthetőek, ha kell, hogyan kérjünk segítséget.
Ennek alapvető eszköze a kommunikáció. Úgy érzem, ezen a területen jól teljesítettem. A tananyagot elolvasva igyekeztem követni az elvégzendő kis feladatokat. Ha a feladat annyit jelentett, szóljak hozzá a fórumon egy adott témához, gyakran kiderült, hogy ezt már spontán is megtettem, az Agórán bogarászva egy-egy véleményhez magamtól is hozzáfűztem saját gondolataimat. Mindazonáltal a feladat részeként ismét hozzáfűztem valamit, a már azóta felkerült új gondolatokhoz kapcsolódva.
A modulban egyelőre opcionálisan elkészítendő blogomat is az elsők között készítettem el, ami nagy kaland volt számomra, és ezzel indult el részemről az igazi ismerkedés, kommunikáció, mert a blogomba ellátogattak számomra addig ismeretlen kollégák, véleményt fűztek hozzá, és én is felfedeztem mások blogjait, és szóltam hozzá gondolataikhoz. Szívesen írtam (és írom még mindig) ide gondolataimat azokkal a feladatokkal kapcsolatban, amelyeket elvégeztem. Úgy gondolom, ha picit bővebben írom le gondolataimat, egyrészt később könnyebben rekonstruálok valamit, ha szükségem lesz rá, másrészt, ha látogatóm érkezik, könnyebben követi gondolataimat, és indítom el az ő gondolatait is esetleg abban a témában.
A csoportunkban a videókonferencia nem jött össze, ezért a csoportfórumon szóltunk hozzá a témához, aminek vállaltam összegzését is. Ehhez csoporttársaim blogjait is végigolvastam, hogy semmit ne hagyjak ki, ami fontos lehet.
A netgenerációról szóló feladatom készítésekor bukkantam rá a National Geographic Magyarország novemberi számában egy idevágó cikkre, amire felhívtam a figyelmet az Agórán is az egyik vitában.
Szerettem volna most a Tenegenen belüli profilodalamról idemásolni annak az oldalnak a linkjét, mely a különböző fórumokon történt hozzászólásaimat gyűjti össze, de a technika ördöge úgy döntött, ez ne jöjjön létre - az oldalon az látható: "Nincs hozzászólása".
Ennek alapvető eszköze a kommunikáció. Úgy érzem, ezen a területen jól teljesítettem. A tananyagot elolvasva igyekeztem követni az elvégzendő kis feladatokat. Ha a feladat annyit jelentett, szóljak hozzá a fórumon egy adott témához, gyakran kiderült, hogy ezt már spontán is megtettem, az Agórán bogarászva egy-egy véleményhez magamtól is hozzáfűztem saját gondolataimat. Mindazonáltal a feladat részeként ismét hozzáfűztem valamit, a már azóta felkerült új gondolatokhoz kapcsolódva.
A modulban egyelőre opcionálisan elkészítendő blogomat is az elsők között készítettem el, ami nagy kaland volt számomra, és ezzel indult el részemről az igazi ismerkedés, kommunikáció, mert a blogomba ellátogattak számomra addig ismeretlen kollégák, véleményt fűztek hozzá, és én is felfedeztem mások blogjait, és szóltam hozzá gondolataikhoz. Szívesen írtam (és írom még mindig) ide gondolataimat azokkal a feladatokkal kapcsolatban, amelyeket elvégeztem. Úgy gondolom, ha picit bővebben írom le gondolataimat, egyrészt később könnyebben rekonstruálok valamit, ha szükségem lesz rá, másrészt, ha látogatóm érkezik, könnyebben követi gondolataimat, és indítom el az ő gondolatait is esetleg abban a témában.
A csoportunkban a videókonferencia nem jött össze, ezért a csoportfórumon szóltunk hozzá a témához, aminek vállaltam összegzését is. Ehhez csoporttársaim blogjait is végigolvastam, hogy semmit ne hagyjak ki, ami fontos lehet.
A netgenerációról szóló feladatom készítésekor bukkantam rá a National Geographic Magyarország novemberi számában egy idevágó cikkre, amire felhívtam a figyelmet az Agórán is az egyik vitában.
Szerettem volna most a Tenegenen belüli profilodalamról idemásolni annak az oldalnak a linkjét, mely a különböző fórumokon történt hozzászólásaimat gyűjti össze, de a technika ördöge úgy döntött, ez ne jöjjön létre - az oldalon az látható: "Nincs hozzászólása".
Hát, az ördög most nyert! Vagy csak az itthoni gépem nem akarja valamiért megmutatni?! A kis titkolózó! Sebaj, tudom, hogy sokszor jelentem meg a fórumokon, elvégeztem a feladatot, mégpedig örömmel, ismereteimet hol megosztva, hol gyarapítva. Megtapasztaltam, hogy az ország más pontján élő, dolgozó kollégáim hasonló problémákkal küzdenek, hasonló örömeik vannak. Megosztottuk egymással kétségeinket, de ötleteinket is.Remélem, a továbbiakban is hasonlóan érdekes fórumtémákkal, és használható ötletekkel bombáz bennünket a "stáb"!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése