Az első modul sikeres befejezése után tegnap elhatároztam, belekóstolok az új modulba. Első ránézésre vissza is riadtam, mert nem találtam olyan vezető szálat, mint az előzőben.
Elsőként kitöltöttem egy tesztet, kiderült, csak hiányosságom van, elég halvány fogalmaim vannak dolgokról. Aztán később kicsit már belemerülve a munkába, rá kellett jönnöm, hogy még a letöltés sem mindig megy - hiába hittem. (Erről majd kicsit később.)
A siralmas eredményű teszt nem motivált kimondottan, de nekiláttam a tanulásnak. Elolvastam A hálózati tanulás alapjairól" című bejegyzést Kulcsár Zsolt Crescendo című blogjából. Az ő írása áttekinthető, jól követhető, és megfogalmaz egy hármas szabályt, amely előre vihet a hálózati tanulás folyamán - bár szerintem mindeféle tanulásban hasznos lehet:
• Olvass!
• Alkoss (írj)!
• Oszd meg!
Azt tanácsolja, hogy az olvasottakat írjuk le, utána pedig osszuk meg, tehát tegyük bárki számára elérhetővé. Erre legjobb eszköznek a blogot látja. Ez kicsit megerősít abban, amit eddig is gondoltam. A blogbejegyzéseim általában nem néhány sorból álltak eddig sem, hanem az olvasott, látott információk nyomán született reflexióimat írtam le, néha humort, esetleg némi malíciát keverve a szavak közé. Úgy gondoltam, ha leírom, ami a fejemben kavarog, letisztulnak a gondolataim, másrészt később visszaolvasva is hasznukat vehetem. Tudtam azt is, mások is olvassák, ahogy én is látogatója vagyok a kurzus más résztvevőinek blogjának. Azt remélem, ahogy az ő néhány bejegyzésük inspirál engem, ez fordítva is igaz.
Ebből a szempontból tehát elindultam a hálózati tanulás útján, az egyik legfontosabb lépést szinte a tanfolyam megkezdésekor megtettem, és azóta is lelkesen masírozok ezen az úton.
Ami a hálózati tanulás egy másik ismérvét jelenti, miszerint hálót alkotva gyűjtjük az ismereteket, remélem, ebben partnerekre lelek nem csak csoportársaimban a 10/a csoport tagjaiban, hanem néhány olyan tanfolyami társam személyében is, akiknek tanulási naplója felkeltette érdeklődésemet. Tekintettel arra, hogy közvetlen csoporttársaim kollégáim is, igazán gyümölcsözőnek tartanám, ha más tanfolyami résztvevőkkel is sikerülne a tapasztalatcsere, ami a hálózati tanulás fontos eleme.
Kulcsár Zsolt Digitális tanulás című blogbejegyzése is a blog fontosságát hangsúlyozza, miszerint a blog "információs tárház, imázsépítő médium, identitás-kereső eszköz, kommunikációs csatorna, tudásszervező közeg, kapcsolódási pont".
Ezután többek között elovastam Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban című tanulmányát, ami ismét közelebb vitt egy kicsit a témához, bár az kicsit zavaró volt számomra, hogy folyamatosan egyetemisták közötti hálózati tanulásról beszélt a cikk írója. Ez azért volt zavaró, mert ezt a tanulási formát el tudom képzelni egy egyetemi oktatás során, de középiskolai gyakorlatban elképzelhetelen, de legalábbis nagyon fejlett fantáziával kell rendelkezni annak, aki ezt megpróbálja meghonosítani. Erre ugyanis a mai keretek alkalmatlanok. Csakis kiegészítő feladatok, háttérmunkák során illeszthető be az oktatás jelenlegi struktúrájába, ráadásul olyan elemek, mint e-portfólió, abban a formában, amiről a cikk is írt, meglehetősen távol áll a mai középiskolás korosztálytól. Persze folyamatosan jár az agyam, hogy tudnám ezt átültetni, mire lehetne rávenni diákjaimat a hasonló munkára.
Egy valami biztos elképzelhetetlen: hogy alkudozzunk a teljesített munka értékeléséről. Ezt nem tanári felsőbbségből gondolom, hanem egész egyszerűen ez a korosztály még szükségét érzi egy bizonyos szintű vezetésnek, fontos nekik, hogy tudják, hogyan értékeljük munkájukat.
A cikk végén találtam néhány kérdést is, melyek közül néhányon elgondolkodtam, és most le is írom ezzel kapcsolatos gondolataimat:
Miért erősebbek azok a hálózatok, amelyekben sok gyenge kapcsolat van? Nos, a cikk alapján tudjuk, hogy a felülről, egy tanár által vezérelt oktatás során sok erős kapcsolat van, míg a hálózati tanulás sok gyenge kapcsolatot eredményez. Míg az első esetben a tanár vezet, oktat, a második esetben a tanulási folyamatban résztvevők egymást segítik; mindenki azt teszi hozzá a közös tanuláshoz, amiben jártasabb. A segítő és segített szerepe gyakran változhat, az adott téma függvényében. Éppen ebben van a hálózati tanulás erénye. Ha a hagyományos oktatási struktúrából kiesik egy időre a tanár, a rendszer lebénul, míg a hálózati tanulás sémája legfeljebb gyengül, esetleg átszerveződik.
Milyen típusú szociális vagy tanulási hálózatban (hírcsoportban, fórumban, csevegő szobában, közös játékban) vesz részt? Tagja vagyok az iwiw közösségi hálózatának, melyben ismerőseimet gyűjtöttem össze. Fontosnak tartom hogy rendelkezzek egy olyan netes "címlistával", mely bármikor rendelkezésemre áll, hogy megtaláljam azt a személyt, akit éppen keresek. Az elmúlt hétvégén hoztam létre egy saját közösségi oldalt, melyben az osztályomba járó diákokat igyekszem összegyűjteni. Most kezdetben a csevegés, egymás jobb megismerése a célom, de már ezen keresztül igyekszem megszervezni az osztálykirándulást is. Megismertetem velük a blogírás lehetőségeit is, mert RSS-követővel beillesztetem azt a blogot, amit nemrég kezdtem el vezetni osztályom életéről. Vannak néhányan, akik már olvasták, és örömmel látták, hogy rólunk szól, és őszinte gondolatok vannak benne. Úgy gondolom, egy ilyen írás jó irányt mutathat az emberi értékek, kapcsolatok terén a tizenéveseknek.
A közösségi háló szoftveres támogatottságáról azonban semmit nem tudok, őszintén szólva, amíg működik, nem is érdekel, a lényeg, hogy az oldalt tudjam kezelni, felhasználói szempontból tökéletesen kiszolgáljon.
A Közös fogalomtárba beillesztettem két magyarázatot, a hálózatelmélet és konnektivizmus címszavakat. A konnektivizmushoz egy slideshowt illesztettem.
Ezek után továbbléptem a következő oldalra, az e-portólió témaköréhez. Kicsit nehezen áll össze a kép, de regisztráltam a MAHARA alkalmazásban, ahol elkezdtem kialakítani saját e-portfóliómat. Kicsit elkeserített, hogy olyan dolgok, amiket szerettem volna beilleszteni, nem igazán akartak bevándorolni a helyükre, de feltaláltam magamat. Kerestem ismerősöket, jeleztem feléjük, hogy nekem a feladat elvégzéséhez feltehetőleg segítségre lesz szükségem, és az oldalamra ki is írtam első kérdésemet. Meglátjuk, mennyire működik a dolog.
A csoportfórumon nyitott témát egy kolléganőm, melyben segítséget kért a továbbhaladáshoz, illetve ötletet, mivel kezdje. Amit már kiderítettem, beírtam a fórumba, segítve csoportomat annak szellemében, hogy aki valamit tud, továbbadja.
Elsőként kitöltöttem egy tesztet, kiderült, csak hiányosságom van, elég halvány fogalmaim vannak dolgokról. Aztán később kicsit már belemerülve a munkába, rá kellett jönnöm, hogy még a letöltés sem mindig megy - hiába hittem. (Erről majd kicsit később.)
A siralmas eredményű teszt nem motivált kimondottan, de nekiláttam a tanulásnak. Elolvastam A hálózati tanulás alapjairól" című bejegyzést Kulcsár Zsolt Crescendo című blogjából. Az ő írása áttekinthető, jól követhető, és megfogalmaz egy hármas szabályt, amely előre vihet a hálózati tanulás folyamán - bár szerintem mindeféle tanulásban hasznos lehet:
• Olvass!
• Alkoss (írj)!
• Oszd meg!
Azt tanácsolja, hogy az olvasottakat írjuk le, utána pedig osszuk meg, tehát tegyük bárki számára elérhetővé. Erre legjobb eszköznek a blogot látja. Ez kicsit megerősít abban, amit eddig is gondoltam. A blogbejegyzéseim általában nem néhány sorból álltak eddig sem, hanem az olvasott, látott információk nyomán született reflexióimat írtam le, néha humort, esetleg némi malíciát keverve a szavak közé. Úgy gondoltam, ha leírom, ami a fejemben kavarog, letisztulnak a gondolataim, másrészt később visszaolvasva is hasznukat vehetem. Tudtam azt is, mások is olvassák, ahogy én is látogatója vagyok a kurzus más résztvevőinek blogjának. Azt remélem, ahogy az ő néhány bejegyzésük inspirál engem, ez fordítva is igaz.
Ebből a szempontból tehát elindultam a hálózati tanulás útján, az egyik legfontosabb lépést szinte a tanfolyam megkezdésekor megtettem, és azóta is lelkesen masírozok ezen az úton.
Ami a hálózati tanulás egy másik ismérvét jelenti, miszerint hálót alkotva gyűjtjük az ismereteket, remélem, ebben partnerekre lelek nem csak csoportársaimban a 10/a csoport tagjaiban, hanem néhány olyan tanfolyami társam személyében is, akiknek tanulási naplója felkeltette érdeklődésemet. Tekintettel arra, hogy közvetlen csoporttársaim kollégáim is, igazán gyümölcsözőnek tartanám, ha más tanfolyami résztvevőkkel is sikerülne a tapasztalatcsere, ami a hálózati tanulás fontos eleme.
Kulcsár Zsolt Digitális tanulás című blogbejegyzése is a blog fontosságát hangsúlyozza, miszerint a blog "információs tárház, imázsépítő médium, identitás-kereső eszköz, kommunikációs csatorna, tudásszervező közeg, kapcsolódási pont".
Ezután többek között elovastam Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban című tanulmányát, ami ismét közelebb vitt egy kicsit a témához, bár az kicsit zavaró volt számomra, hogy folyamatosan egyetemisták közötti hálózati tanulásról beszélt a cikk írója. Ez azért volt zavaró, mert ezt a tanulási formát el tudom képzelni egy egyetemi oktatás során, de középiskolai gyakorlatban elképzelhetelen, de legalábbis nagyon fejlett fantáziával kell rendelkezni annak, aki ezt megpróbálja meghonosítani. Erre ugyanis a mai keretek alkalmatlanok. Csakis kiegészítő feladatok, háttérmunkák során illeszthető be az oktatás jelenlegi struktúrájába, ráadásul olyan elemek, mint e-portfólió, abban a formában, amiről a cikk is írt, meglehetősen távol áll a mai középiskolás korosztálytól. Persze folyamatosan jár az agyam, hogy tudnám ezt átültetni, mire lehetne rávenni diákjaimat a hasonló munkára.
Egy valami biztos elképzelhetetlen: hogy alkudozzunk a teljesített munka értékeléséről. Ezt nem tanári felsőbbségből gondolom, hanem egész egyszerűen ez a korosztály még szükségét érzi egy bizonyos szintű vezetésnek, fontos nekik, hogy tudják, hogyan értékeljük munkájukat.
A cikk végén találtam néhány kérdést is, melyek közül néhányon elgondolkodtam, és most le is írom ezzel kapcsolatos gondolataimat:
Miért erősebbek azok a hálózatok, amelyekben sok gyenge kapcsolat van? Nos, a cikk alapján tudjuk, hogy a felülről, egy tanár által vezérelt oktatás során sok erős kapcsolat van, míg a hálózati tanulás sok gyenge kapcsolatot eredményez. Míg az első esetben a tanár vezet, oktat, a második esetben a tanulási folyamatban résztvevők egymást segítik; mindenki azt teszi hozzá a közös tanuláshoz, amiben jártasabb. A segítő és segített szerepe gyakran változhat, az adott téma függvényében. Éppen ebben van a hálózati tanulás erénye. Ha a hagyományos oktatási struktúrából kiesik egy időre a tanár, a rendszer lebénul, míg a hálózati tanulás sémája legfeljebb gyengül, esetleg átszerveződik.
Milyen típusú szociális vagy tanulási hálózatban (hírcsoportban, fórumban, csevegő szobában, közös játékban) vesz részt? Tagja vagyok az iwiw közösségi hálózatának, melyben ismerőseimet gyűjtöttem össze. Fontosnak tartom hogy rendelkezzek egy olyan netes "címlistával", mely bármikor rendelkezésemre áll, hogy megtaláljam azt a személyt, akit éppen keresek. Az elmúlt hétvégén hoztam létre egy saját közösségi oldalt, melyben az osztályomba járó diákokat igyekszem összegyűjteni. Most kezdetben a csevegés, egymás jobb megismerése a célom, de már ezen keresztül igyekszem megszervezni az osztálykirándulást is. Megismertetem velük a blogírás lehetőségeit is, mert RSS-követővel beillesztetem azt a blogot, amit nemrég kezdtem el vezetni osztályom életéről. Vannak néhányan, akik már olvasták, és örömmel látták, hogy rólunk szól, és őszinte gondolatok vannak benne. Úgy gondolom, egy ilyen írás jó irányt mutathat az emberi értékek, kapcsolatok terén a tizenéveseknek.
A közösségi háló szoftveres támogatottságáról azonban semmit nem tudok, őszintén szólva, amíg működik, nem is érdekel, a lényeg, hogy az oldalt tudjam kezelni, felhasználói szempontból tökéletesen kiszolgáljon.
A Közös fogalomtárba beillesztettem két magyarázatot, a hálózatelmélet és konnektivizmus címszavakat. A konnektivizmushoz egy slideshowt illesztettem.
Ezek után továbbléptem a következő oldalra, az e-portólió témaköréhez. Kicsit nehezen áll össze a kép, de regisztráltam a MAHARA alkalmazásban, ahol elkezdtem kialakítani saját e-portfóliómat. Kicsit elkeserített, hogy olyan dolgok, amiket szerettem volna beilleszteni, nem igazán akartak bevándorolni a helyükre, de feltaláltam magamat. Kerestem ismerősöket, jeleztem feléjük, hogy nekem a feladat elvégzéséhez feltehetőleg segítségre lesz szükségem, és az oldalamra ki is írtam első kérdésemet. Meglátjuk, mennyire működik a dolog.
A csoportfórumon nyitott témát egy kolléganőm, melyben segítséget kért a továbbhaladáshoz, illetve ötletet, mivel kezdje. Amit már kiderítettem, beírtam a fórumba, segítve csoportomat annak szellemében, hogy aki valamit tud, továbbadja.
Remélem, csak türelmetlen voltam ma, és szépen lépésről lépésre mindent megoldok. Ha nem is százszázalékosan, de legjobb tudásom szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése