Forgatom a forgatókönyvet

Elkészült a forgatókönyvem, és mielőtt feltöltöttem, alaposan átforgattam. Kicsit elüldögéltem fölötte, mert voltak kétségeim, mit is kell felölelnie.

Előző blogbejegyzésemre Marika írt egy megjegyzést, miszerint figyelmetlen voltam, hogy nem olvastam el a kurzusok egymásra épülését. Én bizony olvastam azt is, a különböző feladatok (integrálás, szinopszis, forgatókönyv) leírását is. Az abszolút világos volt, hogy ezek egymásra épülnek, ez vitán felül állt. Ami gondot okozott, és egy következő hasonló témájú kurzus indításakor átgondolásra érdemes, hogy nem volt teljesen egyértelműen megfogalmazva, melyik anyagnak mekkora tananyagot kell felölelnie. Így ebben mentem a saját fejem után, és nem biztos, hogy egy jó kis kurzust sikerült összehoznom. Történt ugyanis, hogy az elkészült prezentáció lett (volna) a tananyagom első órányi anyaga. Amit persze így nem biztos, hogy fel tudok használni.

Mindez nem vette el a kedvemet, mert találtam a kurzusok összefüggéseiről szóló kis írásban egy mondatot, ami nekem (is) kedvez: ha úgy érzem, hogy nem működik teljesen az előre kitalált dolog, nyugodtan változtathatok rajta, a lényeg, hogy olyan kurzust hozzak létre, ami működőképes. Az is vigasztaló, hogy visszamenőleg nem kell kijavítani a dokumentumokat, azok úgy jók, ahogy vannak, csak az elképzelésem változott.

Első alkalommal ülök neki ilyen kurzus tervezésének, és az e-learninges módszer - hiába ülök már fölötte, mellette, előtte október közepe óta - még nem vált olyan aktív részévé életemnek, és főleg tanítási kultúrámnak, hogy azonnal profi kurzust tervezzek. Folyamatosan mocorog az agyamban a tananyag, ahogy új és újabb lépést teszek a kész kurzus felé, egyre inkább látom az elkövetett hibákat (?), amik nem igazi hibák, csak apró félreértések, és ezeket a kurzusban ki kell küszöbölni. Szóval a fejemben alakul a kurzus, és tudom, hogy nem "csak" arról fog számomra szólni a következő modul, hogy beintegrálom egy moddle- keretbe az elkészített anyagot, mert bizony még az anyagon is kell majd dolgozni. Természetesen mindezt megteszem, mert a diákok elé egy jól működő tananyagot szeretnék letenni a számítógépes asztalra - :) -, hogy kicsit több kedvvel üljenek le tanulni.

Ha őszinte akarok lenni, a modul elején azt hittem, projektoron kivetíthető órát kell terveznem, ahhoz készült a prezentációm. Persze abból indultam ki, mennyi lehetőség/esély van az iskolában arra, hogy számítógépes terembe jussak a csoportommal. Azt pedig kicsit nehezen tudom elhinni, hogy a tanórán foglalkozom valamivel, a diákok pedig emellett pluszban foglalkoznak a kurzusanyagommal. Ha pedig az órán ugyanazzal foglalkozunk, akkor mi értelme a netes kurzusnak. Vagy addig az órán nem dolgozok?

Szóval, vannak kétségeim, kérdéseim ezzel kapcsolatban, és kíváncsian várom, mi lesz a megoldás!

Meg persze azt is kíváncsian várom, milyen új hókuszpókuszt tanulok majd a következő modulban, amivel felvarázsolom az anyagot a netre. És ez komolyan kíváncsivá tesz, és egyre inkább a varázslás misztikus kategóriájába tartozik számomra!

A tantestületünkből aránylag sokan veszünk részt a kurzuson, és időnként "tenegen-roham" söpör végig rajtunk, ami egy bizonyos probléma több szempontból történő megvitatását jelenti kisebb kupaktanács formájában. Éppen pénteken is nagy tanakodásba fogtunk a szinopszis és forgatókönyv kérdéskörében, amikor egy kolléganőnk, aki nem vesz részt a képzésben, megállapította, hogy néha szinte irigyel minket, olyan dolgokról beszélünk, méghozzá lelkesen. Ez a kurzus az ő szavaival élve igazi közösségteremtő erővel bír, bár szerintem kirekesztő is - amiről beszélünk,a többiek számára még inkább misztikus ködbe burkolózik, mint számunkra, akik előtt lassanként fellebbennek a leplek.